Rólunk

A CSÁO! fantázianéven futó kis csapat lelkes drámapedagógusokat tömörít, akik 2018. májusában végeztek Kaposi László drámapedagógiai tanfolyamán a Marczibányi téren. A színes összetételű, szociálisan érzékeny csapat tagjai végül úgy döntöttek, szeretnék folytatni a közös munkát a dolgos hétköznapokban is. Foglalkozásaink a nehéz körülmények között élő gyerekek és fiatalok problémáikra keresnek választ - velük közösen, nem pedig a fejük felett. Célunk, hogy a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki megtapasztalhassa a játék szabadságát.

Kik vagyunk?

Fanny vagyok, növénygyűjtő, árnyékfotós, drámapedagógus. A CSÁO! nekem egy kreatív műhely, ami oda visz, ahová csak szeretném.

Jártam már az idő peremén és az Üvegtó bálnataxiján, kémleltem madarat Sinistra egén és szüreteltem a Gumicukor-ligetben. Voltam már énekes, jósnő és nagypapa, lehetnék űrhajós, szél vagy lepkegyűjtő.

Nekem a CSÁO! szabadság és csapatjáték, fűben mezítláb kergetőzés, tavaszillat, kaleidoszkópba nézés. Egy világ, amit közösen alkotunk, építünk, írunk és átírunk, ahol együtt játszunk, tervezünk és újra meg újra átváltozunk.

Kriszta vagyok, orvos, óvodaalapító és drámapedagógus.

Két gyerekem van, egy kiskamasz és egy nagykamasz. Játszunk és “drámázunk”, zajlik nálunk az élet, néhány állat társaságában: Kupakkal, Szalámival, Nemecsekkel és Cerkával.

Nekem a CSÁO! játék, alkotás, inspiráció és háromnővér, így egyben.

Közös elszántság, hegyek mozgatása, a gyerekek szemének várakozó csillogása, a zárkózottságuk oldódása alkalomról alkalomra, a távolságtartásuk eleinte, a kívülről figyelés, aztán a székük behúzása a játékkörbe, a beszólogatásuk, az egyre felszabadultabb nevetésük, az egyre bátrabb önkifejezésük – a szabadság öröme!

Zsófi vagyok, voltam bohócdoktor, vagyok mamaszítá, kisgyermekgondozó és drámapedagógus.

Nekem a CSÁO! azt jelenti,hogy van itt 3 lány, akik nagyon különbözőek, de ugyanazt a célt tűzték ki maguknak. A CSÁO! egy bázis, Csigában ötletelő, önfeledten játszani tudó csapat, akik még nagyon sok helyre szeretnének játszva eljutni. A CSÁO! nekem a megérkezés, a hely, ahol végre azt érzem, igazán van értelme annak, amit csinálunk.

És te?

Jössz játszani?

Fotók és dizájn: Salgó Viktória